dorombolo

Tegnap egy be nem tervezett hétvégére hazajöttem a Szent Kozma és Damján Rehabilitációs Szakkórházból egy kis illetve jobban mondva egy nagyobb hétvégi pihenésre. Ok meglepő és mondhatnám mulatságos. A hét elején a soros beteg elbocsájtások és felvételek kapcsán egy új betegtársat kaptunk. Addig ketten voltunk és a harmadik társunk lett az új beteg. Ekkor még nem tudtuk, hogy milyen megpróbáltatásaink lesznek a hét hátralévő napjaiban és főleg az éjszakai pihenés kapcsán. Mint előző bejegyzésben írtam ez egy főleg mozgásszervi rehabilitációval foglalkozó osztályon fekszem, ami ennek megfelelő felkészültséggel rendelkezik(?).

Előre szeretném jelezni, hogy teljesen tisztában vagyok és egyetértek azzal, hogy minden embernek, betegnek joga van a számára legjobb és legmegfelelőbb orvosi és kórházi ellátásra.

De, és itt jön a probléma. A betegtársammal már egy hónapja vagyunk itt gyógykezelésen elsősorban mozgásszervi problémáink megoldására. Az új beteg - mint számunkra utólag kiderült - kb. hat éve stroke-n eset át és most került csak sor a mozgás rehabilitáció kísérletére. E rövid, de nem teljes előzmények után derült ki, hogy a beteg mellett az éjszakai alvás-pihenés teljességgel lehetetlen és nem csak kettőnk számára, akik kénytelenek voltunk/vagyunk elviselni ezt a helyzetet, hanem a környező kórtermek betegeit is érintik. Az osztály illetékesei több napja megígérték, hogy a kialakult helyzetet megnyugtató módon megoldják, de péntek estig ígéretük ellenére ez nem történt meg és a legrosszabb a dologban minket erről még csak nem is értesítettek. Így kénytelen voltam/voltunk ideiglenesen a kórházi tartózkodásunkat felfüggeszteni mivel a megfelelő pihenés hiánya miatt a meglehetősen megterhelő rehabilitációs kezeléseket még nehezebben tudnánk teljesíteni. Jelenleg a kezeléseim január 22. vannak előírva, de ezen előzmények után nem tudom mi lesz. kialakuló véleményemet majd a kezelések után fogom ismertetni, de ez e terven felüli kiruccanás már így is sok-sok információt adott számomra a folyamatok alakulásáról, ill. a kórházi és civil életben való mozgások különbségéről.