A sorozat első két része megnézése után ambivalens érzéseim vannak/voltak a filmmel kapcsolatban, de olvasva Sofia Helinnel készült interjút lassan kezdek megérteni, hogy mitől olyan a szereplő, Saga mint amilyen.
A karakter Asperger-szindrómás, és nem nagyon tudja, hogyan kell bizonyos szituációkban, emberi helyzetekben reagálni, mit kell mondani, hogyan kell viselkedni és így tovább. Ettől is érdekes, hogyan képes nyomozóként dolgozni, mert annak viszont zseniális.
Az Asperger-szindróma neurobiológiai pervazív fejlődési zavar; az autizmus egy enyhébb formája. Míg az autistáknál „már hároméves kor előtt késés figyelhető meg a szociális interakcióban, a nyelvi képességekben, a szimbolikus és imaginatív játékban, addig az Asperger-szindrómánál ez nem jelentkezik; ezenkívül az Asperger-szindrómára – az autizmussal ellentétben – jellemző a normális ütemű nyelvi fejlődés, valamint az átlagos vagy annál magasabb intelligenciaszint. Mindezek miatt felismerése is nehezebb, egyes becslések szerint az esetek 30-50%-át nem diagnosztizálták. Számos Asperger-szindrómás magától is képes felismerni azokat a dolgokat, amiben eltér a többi embertől, megtanulja leküzdeni hátrányait és képes beilleszkedni a társadalomba akár anélkül is, hogy tudná magáról, hogy Asperger-szindrómás.
Híres Asperger-szindrómások (A felsorolásban szerepelnek olyan személyek is, akikről nem jelenthetjük ki egyértelműen, hogy Asperger-szindrómások voltak.)
Albert Einstein a relativitáselmélet megalkotója, fizikai Nobel-díjat kapott a fotoelektronikus hatás területén végzett munkásságáért. Személyiségjegyei közül egy, mely alapján feltételezhető, hogy ő is Aspergeres volt: kilenc éves korában még nem tudott folyékonyan beszélni. Az autista gyerekek nagy százalékánál gyakoriak a beszédproblémák. Einstein szülei arra gyanakodtak, hogy gyermekük mentálisan retardált. Nem ritka, hogy az autistákat mentálisan retardáltnak vagy magatartászavarosnak tekintik.
A Nobel-díj átadási ceremónián Einstein zokni nélkül jelent meg. Az autisták és az Asperger-szindrómások furcsa szokásai közé sorolható, hogy bizonyos textíliákra rendkívül érzékenyek; atipikus viselkedésük furcsaságai közt, saját kis világukban látszólag elveszve élnek. Az Asperger-szindrómás gyermekek számára nem kis nehézséget okoz a megfelelő zokni megtalálása, ami a lábujjaknál nem irritálja őket.
Bonaparte Napóleon köztudottan félt a macskáktól, kedvelte a matematikusok és a fizikusok társaságát, humanista gondolkodásúakat nem tűrt meg maga körül. Szerinte a humanisták csak bajt okoznak. Inasainak feladatai közé tartozott, hogy betörjék az új csizmát számára.
Valószínűleg nehézségei lehettek a beilleszkedéssel, a hozzá hasonló intellektuális és személyes adottságokkal rendelkezők társaságát részesítette előnyben. Feltehetően vissza-visszatérő, alaptalan félelmek gyötörték, hiperszenzitív volt bizonyos lábbelik viselésekor és az őt körülvevő személyeket illetően.
Nagy Péter cár állítólag meggyilkolta felesége szeretőjét, s arra „kényszerítette az asszonyt, hogy szeretője fejét alkoholban tartósítva hálószobájában őrizze”. A kiszámíthatatlan, irracionális hangulatok, érzelmi kitörések, hisztériás rohamok nem ritkák a vizsgált személyek között.
Leonardo da Vinci tizenkét éven át festette a Mona Lisa ajkait, s míg egyik kezével írt a másikkal képes volt rajzolni.
Vincent van Gogh öngyilkosságot követett el. A depresszió gyakori kísérőtünete az Asperger-szindrómának, s így a szuicid gondolatok, kísérletek a betegség velejárói lehetnek.
